AI chatbot a weboldalon: mit kell kiírni 2026-tól?

Ha a weboldaladon egy AI chatbot válaszol az érdeklődőknek, 2026. augusztus 2. óta van egy új, egyszerű szabály: az embernek tudnia kell, hogy géppel beszél. Ekkor kezdték alkalmazni az uniós mesterségesintelligencia-rendelet (AI Act) átláthatósági szabályait. Ebben a jegyzetben megnézzük, mit jelent ez, ha AI chatbot a weboldalon fogadja az ügyfeleidet, mit kell kiírni, és mi a helyzet az AI-val készült képekkel és szövegekkel. Előre szólok: ez gyakorlati összefoglaló, nem jogi tanácsadás.

Mi változott augusztusban?

Az AI Act már 2024-ben megszületett, de a szabályai lépcsőzetesen lépnek életbe. Az átláthatósági rész, az 50. cikk, 2026. augusztus 2-től alkalmazandó. Nyáron volt egy uniós egyszerűsítési csomag (Digital Omnibus), ami több határidőt kitolt, főleg a magas kockázatú rendszereknél, de ezt a dátumot nem mozdította el. Egyetlen haladékot adott: azok a generatív AI-szolgáltatók, amelyek már augusztus előtt piacon voltak, 2026. december 2-ig építhetik be a gépi jelölést a kimeneteikbe. Ez a nagy szolgáltatók dolga, nem a tiéd.

Az Európai Bizottság júliusban értelmező iránymutatást is kiadott, és megjelent egy önkéntes gyakorlati kódex az AI-tartalmak jelöléséről. Egy kisvállalkozás szempontjából három helyzet érdekes: a chatbot, az AI-val készült kép, videó vagy hang, és az AI-val írt szöveg.

AI chatbot a weboldalon: mit kell kiírni?

A rendelet lényege: ha egy AI-rendszer közvetlenül emberekkel beszélget, az embereknek tudniuk kell, hogy AI-val beszélnek, legkésőbb az első interakciónál. Kivétel, ha ez egy figyelmes, tájékozott ember számára a körülményekből amúgy is nyilvánvaló, de a Bizottság iránymutatása szerint ezt a kivételt szűken kell értelmezni. Vagyis ne arra építs, hogy „úgyis látszik”.

Formai előírás nincs: lehet szöveg, ikon, hang, bármi, ami egyértelmű. Az iránymutatás szerint általában elég egyetlen jól látható tájékoztatás az első interakció előtt. Ami viszont nem elég:

• ha csak az ÁSZF mélyén szerepel,
• ha csak gépileg olvasható jelölés van, amit ember nem lát,
• ha kétértelmű, például egy „Anna, ügyfélszolgálat” nevű bot, amiről semmi nem árulja el, hogy nem ember.

A gyakorlatban ez ennyi lehet a chatablak tetején vagy az első üzenetben:

Szia, a Szalon virtuális asszisztense vagyok, egy mesterséges intelligencia. Segítek időpontot találni, és ha kéred, átadlak egy kollégának.

Egy fontos részlet: a bot akkor is mondja meg, hogy AI, ha a beszélgetés közben valaki rákérdez. Ezt a legtöbb chatbotnál egy mondattal be lehet állítani az utasításai között.

Ki felel érte? A rendelet ezt a kötelezettséget elsősorban a chatbot szolgáltatójára teszi, vagyis arra, aki a rendszert fejleszti vagy a saját neve alatt kínálja. Hogy egy kész chatbotot saját névvel és beállításokkal üzemeltető vállalkozás pontosan hova esik, azt esetenként kell megítélni. Az ügyfél viszont a te oldaladon találkozik vele, így a legegyszerűbb és legbiztosabb, ha nálad ki van írva.

Példa: egy kitalált vidéki kozmetikai szalon chatbotja esténként időpontot foglal és az árakról válaszol. Eddig „Kata” néven köszönt, profilképpel. Az új verzió ugyanúgy Kata, de a neve alatt ott áll: „AI-asszisztens”, és az első üzenete is elmondja ezt. A foglalások ugyanúgy jönnek, csak senki nem érzi becsapva magát, amikor kiderül.

AI-val készült képek, videók és hangok

A második terület a deepfake, ami ijesztőbben hangzik, mint amilyen. A rendelet meghatározása szerint ez olyan AI-val készült vagy módosított kép, hang vagy videó, ami létező személyre, tárgyra, helyre vagy eseményre hasonlít, és valódinak tűnhet. Aki szakmai céllal ilyet használ, annak jeleznie kell, hogy a tartalom mesterségesen készült.

Kisvállalkozói példák, ahol érdemes jelölni:

• élethű AI-fotó az üzletedről, egy ételről vagy egy „vendégről”, ami valódi felvételnek tűnik,
• AI-val klónozott hang, ami egy valódi ember hangjára hasonlít, például a te hangodon szóló hirdetés,
• videó, amiben AI-val módosítottál valós helyszínt vagy személyt.

Egy nyilvánvalóan rajzolt, illusztráció jellegű grafika más eset. Művészi, szatirikus vagy fikciós tartalomnál a rendelet enyhébb jelölést kér, ami nem rontja az élményt. Ha bizonytalan vagy, egy apró „AI-val készült” felirat a kép alatt nem árt, és bizalmat épít.

És az AI-val írt szöveg?

A rendelet a szövegeknél szűkebb: azt az AI-val készült szöveget kell jelölni, ami a közérdekű ügyekről tájékoztatja a nyilvánosságot. Itt van egy fontos kivétel: nem kell jelölni, ha a szöveget egy ember érdemben átnézte, és valaki szerkesztői felelősséget vállal a megjelenéséért.

Egy kávézó heti menüje vagy egy szalon szolgáltatásleírása jellemzően nem közérdekű tájékoztatás. Ha mégis írsz ilyesmit, például egy helyi rendezvényről vagy egy szabályváltozásról, a jó gyakorlat egyszerű: az AI segít a vázlatban, te átnézed, kijavítod, és a saját neveden adod ki.

Mekkora a tét?

Az 50. cikk megsértéséért a bírság felső határa 15 millió euró vagy a világszintű éves árbevétel 3 százaléka. Kkv-knál a kettő közül az alacsonyabb számít, és a hatóságnak figyelembe kell vennie a vállalkozás méretét, a szándékosságot és azt is, mit tettél a hiba orvoslására.

Ennél fontosabb, hogy egy jelöletlen bot vagy egy valódinak tűnő AI-fotó miatt csalódott ügyfél könnyen rossz értékelést ír, például a Google Cégprofilodon. A felirat percek alatt megvan, a bizalom visszaszerzése sokkal tovább tart.

Gyakorlati ellenőrzőlista

1. Gyűjtsd össze, hol beszél helyetted gép: weboldal, Messenger, WhatsApp, telefonos asszisztens.
2. Mindegyiknél nézd meg, hogy az első üzenet előtt vagy abban kiderül-e, hogy AI.
3. Állítsd be, hogy rákérdezésre is őszintén válaszoljon.
4. Nézd át a weboldal és a közösségi oldalak képeit: van-e köztük élethű AI-kép vagy -hang jelölés nélkül?
5. Az AI-val írt szövegeket mindig nézze át egy ember, mielőtt kimennek.
6. Ha a chatbotot külső cégtől veszed, kérdezd meg, hogyan felel meg az AI Act átláthatósági szabályainak.

Gyakori kérdések

Kötelező AI chatbotot használnom?

Nem. A rendelet nem ír elő semmit arról, hogy használj-e AI-t, csak arról, hogy ha használod, legyél vele nyílt.

Ha ChatGPT-vel írom meg az e-mailjeimet, azt is jelölnöm kell?

Ha te írod, átnézed és a saját neveden küldöd, a chatbotokra vonatkozó szabály nem erről szól: ott az ügyfél közvetlenül a géppel beszélget. A te e-mailedért te felelsz.

Kell külön adatvédelmi tájékoztató a chatbothoz?

Az AI Act ezt nem írja elő, de ha a bot személyes adatot kezel (név, telefonszám, foglalás), a GDPR szabályai ugyanúgy vonatkoznak rá, mint bármely űrlapra. Az adatkezelési tájékoztatódban érdemes kitérni rá.

Mi van, ha a chatbot szolgáltatóm nem EU-s?

Az átláthatósági szabályok akkor is vonatkoznak a rendszerre, ha a szolgáltató az unión kívül van, de a kimenetét az EU-ban használják.

Ha szeretnél egy chatbotot, ami tényleg segít, és az első perctől szabályosan működik, vagy csak átnéznéd a meglévőt, beszéljünk róla.